|
Budaörs története
Ajánlott irodalom: Filipszky István: Elfeledett évszázadok
Városunk a Budai-hegység - Szabadság-hegy csoportja, a Csiki-hegyek és a Tétényi-fennsík között fekszik a Budaörsi-medencében.
Az első földművelő, állattenyésztő csoportok időszámításunk előtt 3500 körül jelentek meg e tájon. Bronzkori leletek (i.e. - 1900-800) a Hosszúréti-árok táján kerültek felszínre. A rómaiak előtt közel száz éven keresztül a kelta eredetű eraviscus törzs élt a környéken. Vidékünkön a római korban több villatelepülés jött létre. Épületmaradványok a Kamaraerdőben kerültek elő. A III. sz.-ból származik egy 2234 ezüst éremből álló lelet.
Budaörs a honfoglalás után nem sokkal már újra lakott település. A szőlőtermelő Pilis megyei falu kora középkori történetéről keveset tudunk. Neve törzsnévből, mégpedig a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs egyikének nevéből keletkezett.
Az Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla királyunk egyik oklevele, mely arról tudósít, hogy a még ifjabb király a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzátartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakuti cisztercita monostornak adta. Az oklevél 1236-ban kelt, és egy 1504-ben készült másolatban maradt fenn.
A XIV. században községünk több alkalommal szerepelt a "Sasadi tizedperben". Városunk a továbbiakban is királyi birtok maradt. Mivel Budán nem volt várispánság, Örsről világi adat nem maradt fenn e korból.
Csik falu neve puszta személynévből ered. Örshöz hasonlóan Csik is a Pilis megyei Buda-környéki szőlőtermelő falvak egyike. Első fennmaradt oklevele szerint már 1296-ban templomos hely volt. Egy 1395-ből fennmaradt oklevélben Zsigmond király meghagyja az esztergomi káptalannak, hogy Örs és Csik birtokokon lakó királyi jobbágyoktól ne követeljenek, mert ezáltal a két falu elnéptelenedik.
A török kor elején lakott község 1566-ban vált lakatlanná egy tatár pusztítás következtében.
A mai Budaörs közigazgatási határán belül lévő harmadik középkori falu Horhi volt. Neve a magyar eredetű mélyút, szakadék jelentésű "horh" szóból származik. A középkorban virágzó község 1541 után vált lakatlanná.
A község a török korban még lakott volt. 1596-ban vált lakatlanná, amikor Pálffy Miklós esztergomi várkapitány egyetlen éjszaka alatt kitelepítette lakosságát Esztergom és Érsekújvár közé.
A török elleni felszabadító harcok idejére esik egy történet a város címerében is szereplő Törökugrató nevű hegyről. Az egyik török vezér, hogy üldözőjének fogságába ne essen, bekötött szemű lovával a mélybe ugratott.
Budaörsöt 1720-ban telepítette újra gróf Zichy Péterné, gróf Bercsényi Zsuzsanna, aki 1719-ben váltotta vissza saját nevére a községet, s kinek tulajdonában is maradt 1745-ben bekövetkezett haláláig. 1739-ben pestis sújtotta a községet, mely az ittlakók közül 259 fővel végzett. Ezután újabb ötven sváb telepes családot költöztetett a faluba a földesúrnő.
A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1788-ban 35 parasztcsalád és 114 zsellércsalád élt a községben, számuk összesen 1143 fő volt. A XIX. században a lakosság száma folyamatosan nőtt. 1821-ben már 3775 főt számláltak, 1900-ben pedig 6104 fő vallotta magát budaörsinek.
Az első világháborúban sok budaörsi katona áldozta életét. Emléküket városunk kegyelettel megőrizte.
Nevezetes esemény volt az 1921. október 22-i királypuccs, melyhez az un. "budaörsi csata" kapcsolódik.
1944. december 24-én a német Wehrmacht egy alakulata települt a községbe. A harcok alatt a községben több épület leégett, a polgári lakosságból 14 fő vesztette életét.
Sajnálatos módon vált ismertté a község neve 1946-ban. Itt kezdődött meg a kitelepítés. Ekkor a lakosság 90%-át Németországba hurcolták.
(Forrás:budaors.hu)
Budaörsi Római Katolikus templom
Templomunkat német telepesek építették egy Árpád-kori királyi kápolna helyére 1738-1752 között. A mai formáját az 1801-től 1810-ig tartó átépítések során érte el. A templom védőszentje az a Nepomuki Szent János aki a halászok, hajósok, folyók, hidak, védőszentje is egyben, és a gyónási titok mártírjaként tartják számon.
Kőhegyi kápolna
 A kápolna története igen érdekes. Valójában egy álomhoz kötődik. Wendler Ferenc 1847-ben álmában ásott a Kő-hegyen, és ekkor látta meg az ott lévő rózsabokrok virágaiban a Szűzanya arcát. Mivel 1853-ban bányaszerencsétlenség érte, nagyon megijedt, túlélését a Szűzanyának tulajdonította. Hálából a megmenekülésért, 1854 decemberében azt a helyet jelölte meg kápolnájának felépítésére, ahol hét esztendővel azelőtt, álmaiban Magyarország védőszentje megjelent neki. 1855-ben épült fel a kápolna Budaörsön első ízben. Az épület a háború során megsemmisült, ezért s 2003-ban adományokból újjá építették. A szentélyt csak gyalogosan tudjuk megközelíteni, mivel Budaörs óvárosa fölé magasodó 235m magas Kő-hegy tetejére épült.
Budaörsi Kálvária
A Kálvária domb szabályos alakú gejzirkúp. A domb alján kis kápolna volt, melyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett. Innen indult az út a hegytetőn álló feszületig. Ennek alapja barokk stílusú. A stációk fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve. A majdnem teljesen elpusztult egyházi építményt a "Budaörsért alapítvány" kezdeményezésére 1996-tól folyamatosan felújítják.
Ótemető és Csulits kápolna
Valóságos kis templom a Csulits kápolna. 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi, faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.
Starentanz kápolna
Az épület a Farkasréti út 87 számú ház előtt áll. 1808-ban építette Hely József. A kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött található egy félkörben végződő méternyi magasságú festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: "Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!" (Uram, maradj velünk, esteledik!) A kép 1912-ben készült.
Bleyer Jakab Helytörténeti múzeum
A Budaörsi út 47. sz. épülete a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény. Öt egymáshoz fűződő kisebb-nagyobb szobájában hajdan jómódú gazdapolgár-család lakott. A kiállítás az 1946-os elűzetéssel szétvert gazdapolgári életmódot kívánja bemutatni. Különösen szép volt Budaörsön a vasalt kötényes női öltözet, a csizmanadrágos gazdaruha. A magasra vetett, monogrammos ágyakon női főkötők gyűjteménye látható. A gazdapolgár szoba fontos része a három-négy fiókos sublót, melynek tetejét a család vallási életét jelképező Krisztus- és Mária-szobrok, a család imakönyvei díszítették. Sikerült az egykori német konyha rekonstrukciója. Jelzésszerűen a szabad kéményes szobát is érzékeltetjük, a háziasszony büszkesége volt a nagyszámú, virágos mázas szilke gyűjtemény. A kézmosó edény mellett felfüggesztett falvédő szövege a rend megtartására tanít. A háziasszony fontos munkaeszköze volt a kézi ruhamángorló. A következő két terem néhány tárggyal és iratokkal mutatja be a német gazdapolgár hétköznapjait. Kezdődik ez a betelepítési patenssel, gazdálkodással kapcsolatos iratokkal, a Kneidinger-féle térkép budaörsi határt bemutató részletével. Régi tervrajzok megőrizték az egykori Budaörs legjellegzetesebb barokk-kori épületeit. Egykori fényképek a családok életét, a híres virágszőnyeget mutatják, majd a kiállítást a budaörsiek elkergettetésének dokumentumai zárják, néhány okmány a Budaörs-Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatot őrzi, és a város díszpolgárainak arcképét is látja a múzeum látogatója. A kiállítás hétfő kivételével minden nap délutánján 14 órától 18 óráig megtekinthető.
Szent Vendel szobor
Szent Vendel egy a német nyelvterületről származó szent, aki a házi állatok és a földművesek patrónusa, valamint a pestisbetegségek elleni védőszent is. Szobra a budaörsi katolikus templom kertjében látható, amely kőszobor a 18. században készülhetett, az alkotója ismeretlen.
Nepomuki Szent János szobor
A Budapesti út 48. sz. előtt áll. A szobrot Ritter Márton - a budaörsiek Neubaumatinak nevezték - állíttatta 1852-ben.Első világháborús emlékműA második világháborús emlékművel együtt a templomkertben áll. A szobor egy összerogyó katonát ábrázol, amint Krisztus magához emeli. A katona a 32-es közös (K.u.K.) ezred katonája. A legtöbb budaörsi ebben az ezredben teljesítette katonai szolgálatát. A hősi emlékművet Pásztor János készítette. A mészkőszobor 1925-ben a község lakosságának összefogásával készült.
Hunyady János szobor
Az 1456-ban Nándorfehérvárnál a törökök feletti győzelmet arató hadvezér, Hunyadi János szobrát 2006-ban, a diadal 550. évfordulóján állították fel Budaörsön a Hunyadi Jánosról elnevezett emlékparkban. A 210 centiméter magas bronzalkotást Bíró Lajos szobrászművész készítette. Hunyadi teljes fegyverzetben hadvezérhez méltó kiállással, karddal és pajzzsal páncél öltözékben lett megörökítve.
A Szabadság út melletti Hunyadi János park egy szépen rendezett virágokkal és cserjékkel beültetett tér, melynek kacskaringós kis útja esténként hangulatos díszkivilágítást kap.
Városháza
Régen pártház állt itt, igénytelen tucatkocka, és ez még valószerűtlenebbé teszi az egészet. A Zsuffa Zsolt és Kalmár László által tervezett városházának ugyanis már híre van - az új, debreceni egyetemi tömbbel együtt szokás emlegetni mint az év két legszínvonalasabb új épületét -, de a valóság más, a képeken az sem látszik például, ahogy kőormaival festői hátteret ad mögé az Odvas-hegy.
A régi és a lakótelepi Budaörs találkozik itt, a hatvanas évek földszintes, de már nem annyira ófaluja a magas paneltornyokkal, lapály és hegyoldal egy forgalmas út két oldalán - a háromszintes városháza viszont nemcsak a hektikus utcaképet hozza egy szintbe, de a látszólag összeköthetetlen elemek, a családi házas övezet és a posztszocialista városdarab között is teremt valami kapcsolatot. Nem csak az meglepő, ahogyan az új észrevétlenül magába olvasztotta a valahai pártházat, későbbi városházát, de tudom, ami megépült, takarékossági okokból végül egy szinttel alacsonyabb, mint ami a győztes tervben szerepelt - és ebből sem látszik semmi. Mint minden jó épületben, a kényszerek szemérmesen láthatatlanokká lesznek, mi több, előnyökké finomodnak: az új városháza egyszerre sugall tekintélyt, de nyitottságot is. A világos, török mészkővel burkolt tömb masszívan, hűvös eleganciával áll a helyén, ugyanakkor minden oldalán változatos képet mutat, és leginkább ott, ahol a kettőzött oszlopsorokkal átjárhatóságát jelzi. Mert itt elöl-hátul be lehet jönni, és nemcsak konkrétan, de szimbolikusan is: a köz igazgatása nem mint egy időrablással fenyegető akadály tornyosul elém, ahol a félfogadási rend vagy a portás-cerberus állít meg, és dönt sorsom felől, itt kellemesen is lehet lenni: gyermekmegőrző van, étterem, internetszoba meg saját posta, dolgom végeztével pedig továbbállhatok, akár át is mehetek rajta. (Forrás: budaors.hu)
|
|
|
